Nem tudom, hogy Te hogy vagy vele, de ha nekem problémám akad, akkor hajlamos vagyok rettenetesen sajnálni magam egy pár percig, aztán jön a ’csakazértismegcsinálom’ periódus és kitalálom, hogyan is lehetne azt a nyavalyás problémát orvosolni.



N1. probléma:
Imádom az erősen élénk, vidám színeket együtt használni (ami magában még nem lenne probléma), de eddig nem sikerült ezeket úgy megkomponálnom, hogy az összkép mégis könnyed, légies hatást keltsen. (a megoldást tegnap este kikísérleteztem)

N2. probléma:
Ma reggel nem sikerült a párommal együtt elszürcsölnünk a ’napindító’ kávénkat, mert sitty-sutty húzta az egyenruháját és már rohant is szolgálatba.
Ez némiképp hiányérzetet generált bennem...

A két probléma ötvöződött és kitaláltam, hogy ha már nem kávézhatunk együtt, akkor készítek számára egy kísérőcímkét a reggeli kávéja mellé (amit végül persze én ittam meg), és elküldöm neki a fotót.

Na de elég a dumából, mutatom a lépéseket:

Spirálozáshoz használt víztiszta előlapból (200 micronos) formalyukasztó segítségével köröket vágtam
TIPP: ITT szereztem be az előlapokat

A kivágott köröket szirom alakúra formáltam egy olló segítségével,
majd a széleit kicsit meghajlítgattam, felpöndörgettem.

Elővettem a már jól bevált Pentartos Media Inkeket és beszíneztem a szirmok felszínét (max. fél óra, míg teljesen megszárad).

TIPP: márványos, folyós hatást tudsz elérni, ha a tintát elkezded erősen fújni a szirom felszínén, mivel lesz, ahol ennek köszönhetően gyorsabban fog megszáradni a tinta.

Uni PAINT MARKER segítségével feketére színeztem a szirmok szélét.

Kilyukasztottam a szirmokat Crop a dile lyukasztószerszám segítségével.

Egy sima, irodai miltonkapcsot beszíneztem tintával, és a tinta száradása után keménylakkal kentem le (ez is megszárad nagyon gyorsan).

-kivágtam egy tag-et, tintáztam a széleit, fekete akrilfestékkel kisebb pacákat pötyögtettem rá és mivel nem tudtam eldönteni, hogy melyik szalagdarabbal díszítsem, ezért ami a kezembe volt, mindet összefogtam és befűztem a lyukba (itt szintén nem érvényesült az az aranyszabály, miszerint ’a kevesebb néha több’...)

-kilyukasztottam a tag-et és a miltonkapocs segítségével rárögzítettem a virágot

-fehér kartonra felnyomdáztam a szavakat, kivágtam azokat, majd a fekete filctollal ezeket is körberajzoltam, végül kétoldalas ragasztószalaggal felragasztottam

Tegnap este, amikor rájöttem erre a technikai megoldásra, gyorsan készítettem búcsúzásképp egy pillangós üdvözlőkártyát a tesómnak, aki ma megy vissza Ausztriába.
Pá-pá Hugi és Gábor, visszavárlak/visszavárunk Titeket!

Így a poszt végén előre elnézést kérek, ha már valaki alkalmazta ezt a technikát előttem, előfordulhat, éppen ezért semmiképp nem szeretnék abba a hibába esni, hogy feltüntetem saját ötletemként.
Csupán kísérleteztem, és hát..., ez lett.
Te pedig vidd, csináld, használd, gondold tovább a technikát!

Köszönöm, hogy itt jártál!
Kellemes alkotást kívánok neked!

Hozzászólások: 0

Nincsenek hozzászólások

Szólj hozzá!

Az email címed nem lesz nyilvános. A kötelezően kitöltendő mezőket megjelöltük.*