Szeretnél jobban megismerni? Olvasd el ezt a részletet a Siklósi Aranytrombita című újság rólam szóló cikkéből:


– Hogyan alakult ki a művészetekkel való foglalkozás a közgáz szakközép után, hisz azért eléggé távol van egymástól a kettő?


Igazából eszem ágában sem volt közgazdaságtannal foglalkozni.
Reménykedtem abban, hogy felvesznek az első helyen megjelölt művészetibe tánc szakra. De a felvételi rostán azonban kiderült, hogy hiába vagyok hajlékony, illetve jó ütemérzékkel és memóriával megáldott, ha nincs meg a tánchoz szükséges kellő magasságom. Ez akkor még számított.
A számviteli szakra meg simán felvettek elsőre, így kötöttem ki a Radnótiban, ahol művészlélekként szó szerint végigszenvedtem a középiskolai éveket. Ez idő tájt fogtam először ecsetet a kezembe és barátkoztam a festészettel.



Nagy Eszter Miután végre kikerültem az iskolából és elkezdtem dolgozni, az alkotás iránti szeretet velem maradt.
A munka mellett szabadidőm nagy részét alkotással töltöttem. Most már így ennyi év távlatából visszatekintve nyugodtan kijelenthetem, hogy bár tudatlanul, de művészetterápiába vittem saját magam.

Az alkotói tevékenység ugyanis sokszor átlendített a nehéz időszakokon. Ezáltal rengeteget tapasztaltam, és az évek alatt autodidakta módon magamra szedett alkotói technikákat ma már online, és személyes workshopok alkalmával is tanítom felnőtteknek és gyerekeknek egyaránt.



– Sikeresnek vagy mondható, hisz azzal foglalkozhatsz, amit igazából szeretsz csinálni. Te is így érzed?



Bár minden ember azzal foglalkozhatna, amit igazán szeret, és szívesen csinál, hiszen akkor egy boldogabb világban élnénk.
Törekszek arra, hogy abban tudjak kiteljesedni, ami a szívem legmélyéről hív. Ez nem egy kedvtelés, hanem inkább egy komfortzónán kívüli bátorságpróba.

Semmi nem hullik készen az ölembe. Rengeteg időt, energiát és pénzt fektetek az önképzésbe, egy-egy kreatív termék vagy műhelymunka kikísérletezésébe, fejlesztésére. Nincs a szótáramban az, hogy hétvége vagy szabadnap, hiába foglalkozok azzal, amit szeretek.


Ez a szabadság önmagában még nem mondható sikernek.
Számomra a siker inkább az jelenti, hogy mindazzal, amit szeretek csinálni még jobbá teszem a világot és pozitív változásokat hozok mások életébe.
Például, ha egy gyerek azt mondja a szüleinek, hogy jól érezte magát nálam a műhelymunkán és legközelebb is szeretne eljönni, és el is jön, akkor az siker. Így érzek akkor is, ha egy sokáig dédelgetett ötletemből – aminek létrehozása szinte lehetetlennek tűnik – megszületik egy kézzel fogható dolog (legyen az termék vagy szolgáltatás), és ennek más alkotók is örülnek, és szívesen beépítik eszköztárukba.


Siker az is, amikor ismeretlen emberektől levelet kapok, amiben megköszönik azt, hogy hétről-hétre önzetlenül segítem őket a hasznos ötleteimmel, vagy a lépésről-lépésre blogbejegyzéseimmel.



– Eléggé sokoldalú, kreatív foglalkozások, alkotások, színészet. Melyik hogy áll napjainkban?



Az alkotófolyamat szinte állandó.
Munkáim elkészítése során rengeteget fotózok. Ezekből a fotóanyagokból születnek általában a blogbejegyzések.

Videós anyagom is egyre több készül.
Emellett kreatív bloggere vagyok egy hazai festékgyártó cégnek a Pentartnak. Részükre is szolgáltatok cikkeket, produktív anyagokat.

Workshop

A foglalkozásokra, műhelymunkákra szerencsére egyre több felkérést kapok, aminek szívből örülök. A pódium és a színpad már egy ideje szünetel. Remélem, hogy eljön az ideje annak, amikor ott is újra aktív lehetek. A

jelenlegi projektek mellett ez már nem férne bele úgy az életembe, hogy ott is helyt tudjak állni.



– Hogyan lehet „vidéken” egy kisvárosban megvalósítani a művészet, alkotás folyamatát?


Képzeld, van egy alkotói csoport, akik rendszeresen feljártak hozzám a másfél szobás panelbe alkotni. Volt, hogy nyolcan-tízen nyomorogtunk a konyhában, vagy az egyik kisszobában, és a szomszédban lakó alkotótársamtól kaptam „kölcsönszékeket”, hogy mindenki le tudjon ülni az asztalokhoz alkotni.

Hát így.

Ez egy klassz dolog, de hosszútávon persze ez a megoldás nem kivitelezhető.


A könyvtár vezetése mindig biztosít helyet a számunkra, amit hálásan köszönök, de a nyitvatartási idő sajnos sokszor korlátoz minket abban, hogy végig tudjunk vinni egy-egy projektet, akár hosszan az éjszakába nyúlóan.

A fővárosban biztosítanának számomra egy ilyen saját alkotóteret, de ahhoz az kellene, hogy a családommal együtt Budapestre költözzünk.


Én szeretem az itt élő embereket és ezt a várost.

Itt születtem, itt él a családom, ide jár óvodába a kisebbik lányunk és gimnáziumba a nagyobbik. Éppen ezért úgy döntöttem, hogy itt a városban fogok nyitni egy kreatív műhelyt.

Kreatív alkotás

Ez az alkotótér minden olyan ember előtt nyitva áll majd, akik szívesen kipróbálnák a különböző alkotói technikákat, akik szeretnék szabadidejüket alkotással tölteni, vagy akik egyszerűen csak saját kézzel készítenének ajándéktárgyakat szeretteiknek.