"I: - Sokat emlegeted az álmokat.

 E: - Mert tudom, hogy ha eleget dédelgetjük őket, megnyílik egy csatorna.

 I: - Ezt hogy érted?

 E:- Hát úgy, hogy szeretettel gondolok rájuk. Mármint az álmaimra. Elhiszem, hogy az álmom a képzeletemben már valóban létezik. És, ha már a képzeletemben ott van, akkor képes lehetek rá, hogy megvalósítsam és áthozzam erre a világra. Dédelgetem, formálgatom, majd életre hívom.

 I: - Erre szokták mondani, hogy belelóg a bilibe a kezed, vedd már ki! Vagy, hogy te nem vagy normális! Vagy, hogy ne álmodozz! Vagy, egyszerűen csak kiröhögnek.

 E: - Vagy, hogy hülye vagy, neked ez úgy sem sikerül! Hadd mondják! Ha nekem valamivel dolgom van az életben, nem igazán érdekel, hogy mit mondanak mások. Volt idő, amikor azon igyekeztem, hogy megfeleljek másoknak. Tapasztalatból mondom, hogy ez a megfelelni akarás az egyik legnagyobb akadályozó tényező abban, hogy megvalósíthassam az álmaimat. Mára ezt a megfelelési kényszert elengedtem. És azzal meg pláne nem foglalkozom, hogy mit mondanak mások. És tudod, ez kinyit egy csatornát. Ilyenkor elkezdenek manifesztálódni az álmaim. Bejönnek az életembe segítők/lehetőségek, akik/amik addig elkerültek. És itt jön az, amikor tennem kell azért, hogy az álmok valóban testet öltsenek. Tanulni, tenni, lemondani, keményen dolgozni, nem aludni, emberektől elbúcsúzni, új ismeretségeket kötni, nélkülözni, döntéseket hozni, elhasalni-felállni-újra elindulni. És ez igen fárasztó és fájdalmas is tud lenni, de egyben épít is, és több leszek általa. Ha mindezt felvállalom és kitartó vagyok, akkor az álmaim már nem csak a képzeletemben jelennek meg."


Ugye, Te is dédelgeted az álmaidat?

Egyben az összes inspirációs fotót ITT tudod megnézni.


Hozzászólások: 0

Nincsenek hozzászólások

Szólj hozzá!

Az email címed nem lesz nyilvános. A kötelezően kitöltendő mezőket megjelöltük.*