"T: - Most már akkora füst van itt, hogy a következő szálat ne is gyújtsuk meg!

 E: - Jé, már megint nem vettem észre. Ne haragudj!

 T: - Semmi gond. Úgyis mindig szólok, ha már nem látok el a kezemig a homálytól. (nevetünk) A szantálból amúgy is már csak két szál van a dobozban.

 E: - Ráadásul a zene is megállt. Na, mondhatom szépen kijöttünk ebből a flow-ból is. De azért jót merültünk, nem? 

 T: - Tegyük egymás mellé a két alkotást, nézzük meg, mi lett a vége! Kíváncsi vagyok!

 E: - Amikor másodszorra cseréltünk, már mindkét alkotásra tettél számokat. Nem tudom, hogy igazából meddig merengtem azon, hogy ezek a számok nekem mit is jelentenek, de nem tudtam kapcsolódni máshogy, minthogy szárnyakat rajzoltam nekik. Minél nagyobbak lettek a számok, annál kisebb szárnyakat kaptak.

 T: - Megröptetted a számaimat?! Huh... érdekes. 

 E: - Mik ezek a számok? Elmondod?

 T: - Ezek dátumok. Szomorú napok dátumai az életemből. A minap tanúja voltam egy tragikus balesetnek, biztos az hozta fel belőlem.

 E: - Jaj, ha tudtam volna..., kérlek ne haragudj!

 T:- Dehogy haragszom, hiszen nem tudhattad! Te csak a számokat láttad. Én kapcsoltam a számokhoz emlékeket. Ez soha jobbkor nem jöhetett volna! Köszönöm, hogy szárnyakat rajzoltál nekik, mert ez most megerősít engem. Megerősít abban, hogy itt az ideje bátran megsimogatnom, megröptetnem, majd útjára engednem azokat a fájdalmakat.

 E: - Ha bármiben tudok segíteni, szólj!

 T: - Már megtetted."

 

Egyben az összes inspirációs fotót ITT tudod megnézni.

Hozzászólások: 0

Nincsenek hozzászólások

Szólj hozzá!

Az email címed nem lesz nyilvános. A kötelezően kitöltendő mezőket megjelöltük.*