Végre rászántam magam és én is kipróbáltam a házi gyurma készítését.
Kellemesen csalódtam, mert valóban azt tapasztaltam, amit a receptet kipróbáló alkotók állítottak, miszerint gyönyörű hófehér és csillogó felületet kapunk a receptet követve.
Bátran próbáld ki, nem fogsz csalódni!


Hozzávalók:

- 1 rész kukoricakeményítő
- 2 rész szódabikarbóna
- 1,25 rész víz


A ’rész’ lehet bármekkora űrtartalom, a lényeg, hogy ne változtass az arányokon!
Pl. én fogtam egy kb. 2 dl-es poharat és azt teljesen teletöltöttem, ez volt nálam az egy rész.
(1 pohár kukoricakeményítő, 2 pohár szódabikarbóna, 1 és negyed pohár víz - ebből a mennyiségből másfél tepsire való gyurmadíszem lett)


Az alapanyagokat beletettem egy lábosba és csomómentesre kevertem.


Ezután feltettem közepes hőfokon melegedni a folyékony masszát, amit egy pillanatra sem hagytam magára, folyamatosan kevertem.
Eltelt jó néhány perc, mire a massza hajlandó volt sűrűsödni, de aztán már nagyon gyorsan összeállt. Figyelni kell azonban arra, hogy ne vedd le túl korán az összeállt gyurmát a tűzről, mert különben ragacsos lesz és nem fogsz tudni vele dolgozni.
Amikor már úgy érzed, hogy ’jaj, odaég a gyurmám’ vagy ’jaj, eltörik a kanalam a kezemmel együtt’, akkor még egy kicsit tarts ki és forgasd a masszát. :)


Egy tányérra tettem a gyurma állagúra összeállt anyagot és letakartam vizes konyharuhával.


Amikor kihűlt (ez kb. 30-40 perc), akkor fogtam a gyurma kb. egyharmadát és azzal kezdtem dolgozni, a maradékot visszatakartam.


A munkaasztalra sütőpapírt tettem és ezen nyújtottam a gyurmát.
Nem ragadt, nagyon könnyű volt vele dolgozni.

Szilikon nyomdát és csipkét tettem a kb. 1 cm vastagra kinyújtott gyurmára és addig nyújtottam, amíg a mintázó eszközök teljesen belesüllyedtek a gyurmába.
Ezzel a nyújtással kb. fél centi vastagra lapult a gyurma.
A nyomdát és a csipkét finom mozdulattal kiszedtem az anyagból és aztán kiszúrókkal formára vágtam.


Szívószál segítségével akasztónak szánt lyukakat szúrtam néhány figurába.
A tepsibe sütőpapírt tettem és arra helyeztem rá a gyurmafigurákat.


A díszeket nem sütöttem, hanem inkább szárítottam (50 fokon) egy órán át úgy, hogy közben félidőnél megfordítottam.
Széttörtem egyet kíváncsiságból, de azt tapasztaltam, hogy a közepe még puha volt, és mivel én ennek délután álltam neki, arra jutottam, hogy hagyom egy éjszakán keresztül a levegőn megszáradni. (reggel megnéztem a formák hátoldalát, és azt tapasztaltam, hogy még nedves a gyurma, ezért úgy döntöttem, hogy hagyom még egy napot száradni)

Teljes száradás után csiszolom, díszítem.
A díszítési technikákról és lehetőségekről IDE kattintva olvashatsz.


Tippek, amik jól jöhetnek:

- ha szeretnéd azt, hogy a gyurmád hófehér legyen, akkor fehér színű kukoricakeményítőt vegyél és ne sárgásat (nálam ez dr.Oetker, aminek az ára 300-400 forint között mozog a Sparban)

- szódabikarbónát érdemes a gyógyszertárban beszerezni, ahol papírzacskókba már előre kiporciózzák az adagokat (220 gr-os kiszerelés, ami nálam pont egy pohárnyi mennyiség, 180 forint körül van)

- a hozzávalók összekeverésénél ne ess pánikba, hidd el, hogy kitartó kevergetés után csomómentes lesz az itt-ott kőkeményre dermedő katyvasz

- takard le vizes ruhával a megfőzött gyurmát, de számíts rá, hogy az így is - úgy is el fog kezdeni száradni, ezzel csak késleltetjük a száradását, ezért ha váratlanul a munkafolyamatot abba kell hagynod, akkor inkább nejlonzacsiba tedd bele a gyurmádat és dobd be a hűtőbe

- ne aggódj, ha azt tapasztalod, hogy a folyamatos munkatempód mellett mégis elkezd száradni a még éppen fel nem használt, vizes ruhával letakart gyurmád, és főleg ne állj neki lehámozni a szárazabb részeket kidobásra szánva, hanem egyszerűen csak kezdd el összegyúrni a frissebb részekkel és tapasztalni fogod, hogy az visszapuhul (főzés után egy órán belül mindenképp)

- száradásnál bizonyos idő letelte után ne felejtsd el megfordítani a figuráidat (ez egyrészt azért jó, mert a másik oldala is levegőhöz jut és hamarabb megszárad, másrészt nem fog felpöndörödni a gyurmád széle)

- csiszoláshoz ajánlom a 400-as csiszolópapírt, mert finoman eltünteti a sorjákat és az esetleges felszíni hibákat

- annak ellenére, hogy ragyogó és csillogó gyurmadíszt kapunk, csillámporral, tintával, akrilfestékkel, dekupázstechnikával tovább lehet díszíteni, végső lakkrétegként pedig oldószeres lakkot ajánlok használni


Köszönöm, hogy itt jártál!
Kellemes alkotást kívánok neked!

Hozzászólások: 0

Nincsenek hozzászólások

Szólj hozzá!

Az email címed nem lesz nyilvános. A kötelezően kitöltendő mezőket megjelöltük.*